2016. december 22., csütörtök

Ajándékdoboz-kekszek



Bár cikkek és blogbejegyzések tömege szól arról, hogy kerüljünk ki minden készülődést, hárítsunk el minden külső nyomást és megfelelési kényszert ami a karácsonyhoz kapcsolódik, főképp a sütés-főzés terén, én ezeket a cikkeket és bejegyzéseket képtelen vagyok magamra venni, nyilván azért mert én nem érzem se nyomásnak, se külső kényszernek, hogy végre azt csinálhatom pár napig, ami igazán kikapcsol a mindennapi mókuskerékből: süthetek, főzhetek, magamra maradhatok pár órára a konyhában, tényleg nem kell még kuktáskodni se, káoszt teremtek, azután rendet, meg rengeteg kaját :), azután meg nyaggathatok mindenkit (ennyi a feladatuk, igen): hogy jó lett-e.
Nyilván az is abnormális, hogy az idei utolsó munkanapom után, este nyolckor egy ilyen vacakolós-precízkedős sütinek álltam neki, amikor mások végre ájultan hevernek valami képernyő előtt vagy elmennek inni egyet vagy nem tudom, és közben felnyögnek a karácsonyi sütés-főzésnek a gondolatára is. Mentségemre szolgáljon, hogy a kekszek pirinyó szalagcsokrának felvágása és rakosgatása  már tényleg filmnézés közben történt.

A süti egy linzerszerű cucc, kisülve elég kopogós, mostanra omlós. A dekorgyöngy (dr.Oetker) változatosan bírta-nem bírta a sütést, pár ezüst pocsolyává olvadt, de a többség nem rontotta el a cuki látványt.


Hozzávalók:

10 dkg vaj
10 dkg cukor
1 közepes  tojás sárgája
13 dkg liszt és csipet vaníliapor
11,5 dkg liszt és 1,5 dkg kakaó

A puha  vajat és a cukrot kézi mixerrel habosra kevertem. (Nem kell sok levegőt belevinni, mert akkor nem tartják formájukat majd a kekszek.) Hozzáadtam a tojás sárgáját, homogénné kevertem, a krémet mérleggel pontosan kettéosztottam.
Egyik felébe a sima, másikba a kakaós lisztet kevertem, kézzel gyorsan 6x10cm-es tégalalapokká fomáztam, folpackba csomagoltam, egy órára behűtöttem.

A világos tésztát 12x22 cm szabályos, pontos téglalappá nyújtottam(szilikonos lapon, folpack között, így nem kell agyonlisztezni a nyújtáshoz. Éles késsel 4 db, 3x22 cm-es csíkra vágtam.

A barna tésztát 16x22 cm-es vékonyabb téglalappá nyújtottam. Levágtam belőle 2 db, 3x22 cm-es csíkot, és  világos tésztacsíkok közé tettem, enyhén egy széles késlapjával picit meg is nyomkodtam.

Így kaptam 2 db, 3 réteges tésztát: 2 világos lap között egy kakaós lap.

Ezeket a lapokat  3 db, 1 cm széles, 22 cm hosszú csíkba vágtam: így lett 6 darab vékony hosszú tésztacsíkom, még mindig 3 réteggel: világos-sötét-világos.

Ezután maradék  a kakaós tésztából 2-2 rétegzett tésztacsík közé illesztettem függőlegesen egy kb. 1,5 cm széles csíkot, utólag a magasságát pontosra vágva.
Két oldalról kicsit összenyomkodtam  a 3 elemet (rétegezett-függőleges  kakaós-rétegzett tésztacsík), visszatettem a hűtőbe egy fél órára, majd éles késsel ujjnyi vastagra felvágtam.
A maradék kakaós tésztából kis négyzeteket  vágtam, azokat háromszögekre vágtam ketté, óvatosan a kekszek tetejére nyomtam, középre egy ezüst dekorcukrot nyomtam és 175 fokra előmelegített sütőben kb 12-14 percig sütöttem.

A receptet innen mentettem el jópár éve.


2016. december 20., kedd

Csokis-áfonyás karácsonyfa-kalács


A télen rendszeresen előkerülő aranygaluska kistestvére lett ez a kalácska, és épp elég volt másnap reggelire-tízóraira - mert egy hatalmas adag aranygaluska-vaníliaszósz kombó után nem sok vállalkozó maradt egyáltalán vacsorázni.
A tésztája tehát nem is kalácstészta, hanem pont olyan,mint az aranygaluskáé, lágyabb, vajasabb, na és a  hamarabb is megsült.
A töltelék, ha csiga, akkor alapból csak  kakaós lehet nálunk, és hozzá az ünnepekre fel(vagy túl)halmozott készletekből az aszalt áfonya ment a legjobban
Kisülés után kapott kis citromos mázat (meg hópehelycukorkát, cukrogyöngyöt) is ide-oda, de már csak a fotó kedvéért.
 

0,25 kg liszt
1 dkg friss élesztő (vagy fél zacskó szárított élesztő)
1 tojás sárgája
1,2-1,3 dl tej
3 dkg vaj
3 dkg porcukor
csipet só

2 ek .holland típusú kakaó
10 dkg kristálycukor
5 dkg vaj

kevés tojássárga a megkenéshez(de tejfölt vagy tejszínt is használhatunk)

A tejet összekevertem 1 ek. porcukorral, meglangyosítottam és belemorzsoltam az élesztőt, majd 8-10 percig állni hagytam. A lisztet egy nagy tálba öntöttem és a lisztkupac közepébe nagy mélyedést csináltam. A mélyedésbe öntöttem a külön összekevert 6 dkg-nyi olvasztott vajat, maradék porcukrot és a tojássárgákat. Hozzáöntöttem az élesztős tejet, majd elővettem a dagasztókaros robotgépemet ( akinek ilyen esetleg nincs, az hagyatkozzon nyugodtan a kezére) és összedolgoztam a folyadékelegyet a körben várakozó liszttel. A géppel, ha már összeállt a tészta, 5 perc tökéletesen elég az átdolgozáshoz
A kerekre paskolt tészta alatt és körülötte liszttel beszórtam a tálat, és egy tiszta konyharuhával letakarva 1 órára egy félreeső meleg, huzatmentes sarokba félretettem kelni.

A munkalapot megliszteztem, a tésztát átgyúrtam és 20x25-ös téglalappá nyújtottam. A vajat felolvasztottam,megkentem a tésztát,megszórtam a cukorral elkevert kakaóval, az áfonyával és a hosszabbik oldaláról feltekertem.

16, kb ujjnyi vastag csigára vágtam fel, és a képen látható módon sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam. Mivel szép nagy piaci tojások voltak otthon, a tésztába kerülő tojássárgájából lecsippentettem egy kicsit, elkevertem kevés fehérjével és azzal kenegettem meg a csigák széleit.


Fél óra kelesztés után 175 fokra előmelegített sütőben kb. 25 percig sütöttem.

2016. december 14., szerda

Marcipános-mákos kekszcsiga



Nálunk vannak nagy marcipánrajongók, akik simán letolnának negyed kilót egyben, meg olyanok is, akik műgonddal lekapirgálják a marcipánborítást a tortáról, és félrelökik a tányér szélére.
Ez a keksz viszont valahogy mégis úgy sikerült, hogy marcipán ide vagy oda, mindenki egyformán ingajáratban közlekedett ki érte a kamrába, és el kellett dugni belőle a fotózáshoz.
A marcipán és a mák is érződik jól benne és finom puha,ha nem sütjük túl,csak kívül roppanós.
Elég egyszerű összedobni, főleg hogy nem kell kiszúrózni, csak arra kell figyelni,hogy a kinyújtott tésztát szorosan tekerjük fel, ahogy látszik a képen, így nem válik el a mákos réteg a tésztától.
Teljesen leegyszerűsítve viszont bele lehet keverni is a mákot és egyebeket a tésztába, és akkor lehet rúddá formázni a tésztát, hűtés után felkarikázni,és már lehet is enni.

Hozzávalók: (30-35 db kekszhez)
 15 dkg liszt
3 gr (csapott kávéskanál) sütőpor
csipet só
10 dkg marcipánmassza
5 dkg vaj
7,5 dkg (nád)cukor
1 tojás
5 dkg darált mák
2dkg cukor
2 ek barackdzsem
fél narancs leve
A marcipánt és a vajat felkockáztam, a cukorral és a tojással késes robotgépben homogén masszává kevertem.
Az elkevert száraz hozzávalókat – a lisztet, sütőport, sót  – hozzászórtam és addig pörgettem a a robotgépben, míg el nem kezdett összeállni.
Munkalapra borítottam, kézzel gyorsan összegyúrtam,elfeleztem, és két ujjnyi vastag téglalapot formáztam a tésztából.
Folpackba csomagoltam, fél órát a hűtőben pihentettem.
Lisztezett munkalapon, gyorsan dolgozva egy-egy 15x25-ös vékony téglalappá nyújtottam a tésztatömböket, vékonyan megkentem a barackdzsemmel és megszórtam a cukorral elkevert mákkal.
Kissé megnyomkodtam, és rácsavartam a narancs levéből, épp hogy nedves legyen a mákréteg.
Szorosan felcsavartam a tésztát, és nagyon éles késsel kisujjnyi vastag szeletekre vágtam.
175 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben 10 percig sütöttem, sütés után közvetlenül még kicsit puhák a sütemények, de hűlés közben tovább szilárdulnak még!

2016. december 8., csütörtök

Obama borda


Szóval Obama egyszer ilyet kapott vacsorára egy menő étteremben. És milyen jót vacsorált...

Nekünk legalábbis nagyon bejött ez a szuper sűrű szósz, ami a csontos hússal együtt párolódó zöldségekből készül, együtt a csípős fűszerekkel. Az sem hátrány, hogy az előkészületek és némi átsütés után be lehet tenni a sütőben,ott szépen elkészíti magát:igazi téli comfort food, biztos hogy az első havas napok egyikén csinálok még a szezonban ilyet, azután pedig eshet nyugodtan a hó megint...

Ugyan jó marhahúst nem olyan könnyű szerezni, de amit nálunk leginkább levesnek árulnak, a marhaoldalas tökéletes erre, és a hosszú párolódás-főzés miatt omlósan esik le majd  a csontról a hús. 
Két egzotikusabb hozzávaló kell ugyan hozzá, de egyszerűen helyettesíthető: a tahi citromnád itt-ott nagyobb multikban már kapható, nekem por formájában van itthon,ebből  használtam egy nagyobb csipetnyit, , de kevés plusz gyömbér és egy ek. citromlé hozzáadásával lehet csalni, ezért eleve így írtam le a receptet, szilvaszósz helyett pedig kapott kicsit több fokhagymát és hagymát az eredeti receptnél, és került bele egy ek. sűrű szatmári szilvalekvár és  1 tk.almaecet. 
Valamiért meg voltam győződve, hogy kell bele chili is, holott akárhogy nézem, nincs az eredeti receptben, de tettem bele egy pici kimagozott thai chilit is, épp csak lehetett érezni a szószban és jól ment az összes többi fűszerhez és a húshoz.


Hozzávalók:

1,8-2 kg soványabb marha oldalas
4 ek olaj
1 nagyobb vöröshagyma
20 dkg sárgarépa
2 szárzeller-szár
4 nagyobb gerezd fokhagyma
hüvejkujjnyi friss gyömbérdarab
1 thai chili,kimagozva
1 dl vörösbor
7 dl húsleves
6-8 szál friss kakukkfű vagy 1kk. szárított
egy ek aprított petrezselyemzöld
1 dl szilvaszósz helyett: 1 ek. szilvalekvár és 1 tk.almaecet (citromlé is jó)
2 babérlevél

Az enyhén sózott  húst az olajon mind a négy oldalán 2-2- percig átpirítottam, kiszedtem a serpenyőből és egy öntöttvaslábasba raktam át. A serpenyőben átpirítottam  a felkarikázott répát, szárzellert,az apróra vágott hagymát, fokhagymát és a lereszelt gyömbért. Hozzáadtam a felaprított chilit, a vörösbort, majd az összes többi hozzávalót, felforraltam, ráöntöttem a lábasban lévő húsra, lefedtem és betoltam a 160 fokra előmelegített sütőbe. Körülbelül 3,5 órát párolódott benn, ekkor a húst kiszedtem, félreraktam,a szószról leszedtem a zsírt. leszűrtem a zöldségeket és annyi szósszal pürésítettem, hogy sűrűbb mártást kapjak, ezzel tálaltam a húst - na és persze krumplipürével.

A recept innen

2016. december 1., csütörtök

Zserbó rombuszok



Mikor már úgy gondolom, egyszerűbb sütit nem lehet készíteni, még mindig találok olyat, ami az egyszerűbbnél is egyszerűbb. A shortbread tésztája ilyen: vaj-cukor-liszt és mehet is  a sütőbe.
És hogy ne legyen annyira angolos, zserbós ízesítést kapott, azzal nem lehet tévedni.

A tészta a sütés végén is puha, de nem szabad tovább sütni, és meg kell várni, hogy a tepsin hűljön ki: ekkor omlós-ropogós lesz az állaga, szépen szeletelhető és persze nem fog kitartani addig, hogy a dzsemtől teljesen átpuhuljon.



Hozzávalók:

20 dkg vaj
10 dkg cukor
25 dkg liszt
12 ek.sűrű barackdzsem
15 dkg dió
5 dkg étcsokoládé, megolvasztva



A kissé puha vajat, cukrot és a lisztet morzsásra kevertem a kézi mixerrel - nem kell, hogy összeálljon.
A morzsás tésztát kézzel kissé összenyomkodtam és ,kb. 20 centi hosszú rudat formáztam belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe raktam, egymástól távolabb,mert majd lelapulnak. A rudak közepét ujjal benyomkodtam - így egyujjnyi mély árok keletkezett bennük. Ide kanalaztam a sűrű házi dzsemet, és 165 fokra előmelegített sütőben 15-17 perc alatt megsütöttem. Durvára tört dióval szórtam és megolvasztott étcsokival csíkoztam, ferde szeletekre vágtam..
Related Posts with Thumbnails