2010. december 1., szerda

Erős felindulásból elkövetett kávés macaron

Először is elnézést kérek közeli családtagjaimtól, akik, mikor megkérdeztem, mégis mi lenne jó a kicsik (kétéves) szülinapjára, azt válaszolták: macaron. A gyerekek macaront kérnek :). És nem kaptak. És azoktól is, akik olvasgatják itt a macaronos bejegyzéseket, kommentben vagy e-mailben kérdeznek, és akkor azt a választ (is) kapják, hogy hát a precizitás, meg a páratartalom, meg a keverés-forgatás satöbbi,satöbbi, a sok okosság.

De ez a macaron tulajdonképpen csak egy vadhajtás, egy halálraítéltnek gondolt próbálkozás, amiből azután összesen 6, teljesen  tökéletes macaron lett, és rácáfolt minden eddigi szabályra. Mert a macaronkészítés, úgy látszik, ilyen. Mint a Zélet. Szeszélyes, változatos, váratlan, meglepetésekkel, bosszúsággal és sikerélménnyel teli. Csak az fogjon bele, aki nem szeret unatkozni....


Szóval szomorkodott  1 darab tojásfehérje a konyhában már szombat óta, (2x24 óra), kerülgettem ebédidőben,  és mivel pár napja botlottam bele egy receptbe, ami egy tojásfehérjéből indít David Leibovitz csokis macaronjából kiindulva, úgy gondoltam,  félkézzel -és főleg gyorsan, mert hét közben nincs idő ilyenekkel szórakozni - mégis kipróbálom a receptet,  ezekkel a béna mennyiségekkel, amiket utálok,  - főleg A Nagy Precizitást Igénylő Macaronnál - , mint cup, meg fél cup, evőkanál, az "egy nagyobb tojásfehérje" kitételről már nem is szólva.

Legfeljebb lesz 10-15 darab kávés tojásfehérjepalacsintám, nagy kár a házat alapanyagban nem éri.

És különben is takarékosan járok el, hiszen mi mást lehetne ezen kívül csinálni egy két napja a konyhában gubbasztó  tojásfehérjével, mint kidobni?? Ráadásul őrölt kávés ízvariáció, legalább  nem kell kínlódva kitisztítani a kávédarálót a mandula és a porcukor összeőrléséhez.

A tojásfehérjém nagyobbnak eleve nem volt mondható, és két nap a meleg hétvégi konyhában még csak rontott a helyzeten. Ehhez képest mégis sikerült  egy túl nagy edénybe raknom, nem baj, haladjunk, a tál alján kapargatta a mixer. A mandula és a porcukor ment a kávédarálóba, amiben volt kb. 1 teáskanálnyi mennyiség a reggeli kávéból. Jóleszannyiiselég. Cukrosdoboz elő, vajon mekkora lehet D.L. evőkanala? Legyen kisebb, mert az ő tojásfehérjéje viszont tuti nagyobb az enyémnél. Hozzáadtam több részletben  a cukrot a tál alján gyengélkedő tojásfehérjéhez - már így is nagyon sűrű volt - azután jött a mandulás cucc  - milliliterbe konvertálva, mércés felespohárral mérve. Annyira sűrű és kemény lett, hogy alig bírtam keverni, a kimért  mandulás-kávés porcukorból - éljen a precizitás - nem is tettem bele vagy másfél evőkanálnyi mennyiséget. A masszát kíméletlenül kevertem, hátha kicsit folyósabb lesz, így is lett, de még mindig sokkal sűrűbb és tömörebb volt, mint amit eddig bármikor macaronban láttam. Amikor már nem szakadozott le a kiemelt fakanálról, feladtam, gyorsan tepsire adagoltam  egy sima levágott végű nejlonzacskóból, azután kimentem szocializálni a kutyát.

Kb. negyven percet pihent a macaron, és 14 perc után 140 fokon a sütőből ilyen gyönyörűségesen került elő.

Leírom a receptet ide is, de aki eljutott idáig, az inkább a ganache-ra koncentráljon: nekem eddigi ez ízlett a legjobban.

Hozzávalók (majdnem szó szerinti fordításban,kávé kevesebb, tojásfehérjepor még nem volt sose itthon):

egy nagyobb, szobahőmérsékletű  tojásfehérje

fél csésze porcukor

2,5 kisebb evőkanál kristálycukor

negyed csésze mandulaliszt

egy teáskanál őrölt kávé

A mandulalisztet,  őrölt kávét és a porcukrot a kávédarálóban rövid ideig összedaráltam. A tojásfehérjét habbá vertem, mikor már kezdett felverődni, fokozatosan beleadagoltam a kristálycukrot. Ezután két részletben hozzákevertem a mandulás keveréket - másfél evőkanálnyi kivételével - majd addig dolgoztam össze a masszát, amíg sima, könnyebben keverhető, a kanálról lassan legördülő massza nem lett.

Sütőpapírra 3 centis köröket nyomtam a keverékből, jópárszor az asztalhoz csapkodtam a tepsit, hogy a felszín elsimuljon, majd 40 percet pihentettem. 140 fokra előmelegített sütőben 14 percig sütöttem a macaronokat. A teljes kihűlés után választottam le őket a sütőpapírról.

a csokoládés ganache-hoz:

3 dkg étcsoki

2 cl tejszín

1 cl Cointreau

1 késhegynyi őrölt fahéj


A tejszínt összeforrósítottam a narancslikőrrel és a fahéjjal, az apróra vágott étcsokira öntve simára kevertem, teljes kihűlés után töltöttem vele a macaronokat. ( A likőr miatt szobahőmérsékleten kissé lágyabb a krém, mint a normál ganache.)

A D.L. receptet itt találtam, itt pedig az eredeti.


14 megjegyzés:

Gesztenye receptjei írta...

Csak azt tudom mondani, hogy csodálatos.
Sok helyen olvastam már, de sose mertem kipróbálni, mert én nem vagyok az a millilite-dekagrammra pontos recept készítő :-)))
Ez viszont meghozta a kedvem:-))
A fotó is szuper!

Mindennapi Manna írta...

Ez jó:)

Túry Amália írta...

Ezek tökéletesek lettek! :)

Cserke írta...

Annyira húzgálod a madzagot, hogy még a végén szegény sanyarú sorsú gyermek kedvéért én is rászánom magam...

Puszedli írta...

Nekem hetek kellettek mire rászántam magam.. Most csodállak, de komolyan!

Ami írta...

Erre csak azt tudom mondani: WOW! :)

Piszke írta...

Köszönöm:)! Ha bárki kipróbálna ezt a receptet, annyit mondanék még róla, hogy sokkal tömörebb szerkezetű, a teteje szinte vastag...Valószínűleg ezért kevésbé érzékeny a technikára, hőmérsékletre, mindenre. Pont ezért szerintem messze elmarad a Tratelett-féle, korábban itt sokszor készített recepttől. Ha valaki sikerélményre vágyik, akkkor egy ilyen kis adaggal próbálozzon először, és azután vágjon bele a "rendes" macaronkészítésbe. Sokan készítették először az itt korábban részletesen leírt módszerrel és recepttel, és sikerült akár elsőre is. Legutóbb pl. Csokiparány Csenge vagy Doki.

lúdanyó írta...

Egy életem, egy halálom, karácsonykor belevágok és én is kipróbálom :)

Névtelen írta...

Nálam is árválkodik, és/vagy kidobásra vár egy tojásfehérje....
Ma lesz a napja a macaron gyártásnak... megjött a kedvem.
Köszi!!!!!
Réka

Unknown írta...

S.O.S.
A macaronjaim megtört, összeesett állapotban kerültek ki a sütőmből...

A teteje berepedt és tört... nagyon ágrólszakadtak voltak!!!!!

Mit rontottam el?

Előre is köszi a segítséget
Réka

Piszke írta...

Két oka lehet:

Túl sokat keverted a masszát . ha fényes és könnyen folyós, az nem jó.

De én inkább a párára tippelnék! Ha párás a levegő, akkor nem szárad meg eléggé a pihentetés alatt a macaronk teteje, és ezért sütés közben nem tud ellenállni a benne termelődő gőznek, megtörik, berepedezik. Elhárítani csak 2féleképp lehet:

párás időben/ lakásban/ konyhában bele se kezdjünk. (pl egy főddögélő húsleves kicsinálja a projektet... én rendszeresen a nappali/étkezőben pihentetem és nem amerikai konyhám van))
A másik: extrém hosszú pihentetési idő, közel két óra is akár. Nyáron jártam így két teljes adaggal.. a harmadik 2 órát állt és végre sikerült...
Remélem legközelebb menni fog, már közvetlen kollégám is próbálta ennek a receptnek alapján, először életében és oké lett :)

Marslakó Andi írta...

Szia Piszke!
Egy árva tojásfehérjéből nekiugrottam a segítsütis receptnek, és isteni lett és szép is! Mondjuk nem színeztem, és narancsos csokit olvasztottam össze tejszínnel a krémhez, mert az volt itthon:)
Kérdés: meddig áll el a macaron? Ha karácsonyra egy nagyobb adagot tervezek, azt mennyivel előtte lehet megcsinálni?

andrea írta...

Aki tud, az tud! Gratulálok, ismét nagyon csinos.

Piszke írta...

kicsit akadozik ez a rendszer a kommentküldésről történő értesítéssel úgy látom :( hűtőben 8-10 napig kutya baja szerintem. csak tálalás előtt ki kell venni egy órával.

Related Posts with Thumbnails