2008. november 9., vasárnap

Főzzünk könyvből! VKF! XXI.


Sziasztok, üdvözlök mindenkit, aki kíváncsian idekattint, főképp azok után, hogy kissé lemaradtam magamtól, másoktól meg még inkább...
Először is szeretném megköszönni Cserkének a stafétát, azért különösen is, mert a fentiek ellenére bízott bennem, sőt aggódott, bírom-e majd, belefér-e. Persze, hogy boldogan mondtam igent, hiszen valljuk be mindannyian magunknak, (én legalábbis magamnak bevallom) hogy mindannyiunkban ott motoszkál egy kicsi álom arról, amióta belekerül(t)ünk a gasztroblogger-világba, hogy majd egyszer én is (mi is) szervezhetünk egy ilyet; amikor izgatott kollégák várják az újabb, ötletes, fakanalat és fantáziát megmozgató kihívást. Máig emlékszem, hogy először a "Titkos Töltelék" VKF!-et csodáltam végig, akkor még csak olvasóként, talán nem volt több mint 20 résztvevője.

Van is nekem erre egy régóta dédelgetett témám, és bár sokat hezitáltam, hogy a közelgő ünnepekre tekintettel legyen valami mikulásos-karácsonyos-szilveszteres játék, azután mégis egocentrikusan úgy döntöttem, valósuljon csak meg az én kis álmom, és egyébként is biztos, hogy a blogok rengeteg jobbnál-jobb, szezonális és alkalmi recepttel lesznek majd tele az évvégi időszakban.

Úgyhogy kalandra fel, a cím lehet kétértelmű, de nekem teljesen egyértelmű: december 7.-i határidővel (na jó a szervező lustaságára tekintettel legyen +2 nap a legeslegvégső határidő) ide várok minden olyan receptet, amely valamilyen módon kapcsolódik egy irodalmi alkotáshoz. Vagyis semmiképp sem szakácskönyvről van szó a címben :)) Én nagyon szívesen olvasnék arról is a recept mellett, amit egy irodalmi alkotás inspirált, hogy ki miért választotta épp azt a könyvet, mi az ami a recepten kívül (vagyis hát az ételen kívül, mert Proust nem szolgált ugye a madeleine receptjével) megragadta benne. Nincs ezen túl semmiféle megkötés, jöhet az előételek, levesek, főételek, desszertek, koktélok - szóval ezerféle színes és varázslatos ennivaló és innivaló - kavalkádja, ihlesse azt gasztroregény vagy a Háború és béke...
Jó (újra)olvasást, fejtörést, jó játékot együtt!

A recepteket és a történeteket - a megjelenésük linkjét - (na és az ajánlanivaló olvasnivalókat) a piszkeblog@windowslive.com címre várom december 7-én vasárnap éjfélig. Ha valakinek még nincs blogja, ugyanerre a címre küldheti mail-jét és a fotót.

Az üzleti, kereskedelmi és ügynöki célú nevezések kizárva.


2008. november 4., kedd

Szégyenkezős körteleves csak úgy


Szóval sikerült önmagamat alulmúlva szerény 47 órával lecsúsznom aVKF-ről, ami azért olyan nagy beéégés a tetejébe, mert egyik (ha nem A) kedvenc blogszerzőm, a már személyesen is megismert Cserke volt a háziasszonya. Magyaráztam én ezt neki alig egy hete, hogy van ám levesem, de már nem is olyan friss, meg nem is ilyet akarok, meg majdén... na ez lett belőle. Olvassa aki még idekattint néha, főzze, egye, mert végülis a hideg zimankós kanalaznivaló kitalált pályaművet elmosta a novemberi április, így ha behúzódunk teraszunk vagy erkélyünk napsütötte szegletébe, jól tud esni egy ilyen hideg leves még most is szerencsére.


Hozzávalók:

4-5 közepes méretű, illatos körte
fél citrom leve
5dl víz
1 nagy ek.méz
kevés cukor
2 dl tejszín
1 ek. étkezési keményítő (NEM liszt)
1 kk. vaníliaaroma (ezzel igazán tökéletes)
1 ek. Vilmoskörte (elhagyható)


A körtéket meghámoztam, kivágtam a magházukat és fél citrom levével, a vaníliakivonattal és a mézzel elkevert 3 dl vízben megfőztem. (Kb. 10 perc)

A maradék két dl. vizet hozzáöntöttem a tűzről már levett leveshez, (így elég langyos lesz elméletileg ahhoz, hogy ne rántsa össze a tejszínt) az étkezési keményítőt egy kevés cukorral elkevertem, simára kevertem a hideg tejszínnel, hozzákevertem a körtés léhez és pár percre visszatettem a tűzre, hogy összeforraljam. A tűzről levéve összebotmixereztem a levest és jól behűtöttem.

Egy kis pirított mandulaforgáccsal lehet sikkesíteni rajta.

Egy Klassz étteremben ettem a nyáron ilyet és egész tűrhető reprodukciója lett.
Related Posts with Thumbnails