2015. szeptember 3., csütörtök

Sárgarépás panna cotta szecsuáni borssal és szezámmaggal



A jó bornak nem kell cégér, ismerjük mindannyian a mondást, de ha valaki nem mélyed el rendszeresen az egyre bővülő és egyre színvonalasabb hazai kínálatban, annak lehet, nem árt tippet adni, hátha legközelebb nem áll tanácstalanul a polcok előtt, vagy épp ellenkezőleg, megkóstol olyan bort is, amit egyébként nem ismer és/vagy nem venne meg ismeretlenül.
A 36. alkalommal megrendezett Magyar Bormustra idén is díjazta a legjobb borokat, a verseny főtámogatója, a Tesco pedig saját különdíjasokat is választott, ami nemcsak puszta elismerés, hiszen a legjobb borokat így nemcsak itthon értékesíthetik a pincészetek, hanem az áruházláncon keresztül könnyebben kijuthatnak a külföldi piacokra is.

A három különdíjas borhoz kérésükre készítettem három receptet, itt az előétel, amelyet a főétel és egy desszert követ.

Az Irsai Olivér magyar keresztezésű (bor)szőlőfajta, muskotályos, gyümölcsös ízű: a mostoha kunsági  homok alatt rejtőző lösz adottságait  kihasználó Frittman Pincészet légies, könnyű száraz bort készített belőle a 2014-es évben.  Az enyhén édes-fűszeres-borsos panna cotta a ropogós szezámmaggal és a picit sós füstölt lazaccal tökéletes párja volt ennek a szárazsága ellenére is nőies, gyümölcsös aromájú, nagyon jól guruló bornak.

Hozzávalók: (4 személyre)

4 dl tejszín
20 dkg édes sárgarépa
negyed kk. só
12 szem szecsuáni bors
4 gr zselatin
2  evőkanál szezámmag
füstölt lazac

A megtisztított sárgarépát  vékonyra gyaluljuk, a tejszínben  a mozsárban porrá tört szecsuáni borssal és a sóval  közepes lángon 10 percig alig  gyöngyöztetve pároljuk, a tűzről lehúzva belekeverjük a zselatint, oldódásig keverjük. A szezámmagot serpenyőben megpirítjuk.
A tejszínt és a répát botmixerrel pürésítjük, a sózás miatt ekkor utánakóstoljuk, 4 pohárban/tálkában elosztjuk, behűtjük. Tálaláskor rászórjuk a pirított szezámmagot, lazacszeletkékkel díszítjük.


A poszthoz a bort a Tesco biztosította, a borról írt (laikus) vélemény a szerző saját álláspontja.

2015. szeptember 1., kedd

Krémsajtos gofri csokivajjal




A gofri az gofri, de kívülről ropogós,  belül viszont krémes a natúr krémsajttól. Megtartjuk. Na de a csokivaj... Ami tulajdonképpen kakaó(s)vaj, mert vaj és jó minőségű holland kakaó van kikeverve, de semmi cukor...na az a legjobb ebben - meg valószínűleg minden másféle - gofriban. Az is jó benne, hogy gyerek ezt nem eszi, mivel nem édes, tehát több marad nekünk. (Mind.) Fagyasztható, azaz mindig van itthon. Sűrű, zsíros, keserű és mégis addiktív. A gofri kapott hozzá egy kis juharszirupot még, tökéletesebb nem is lehetett volna.


Hozzávalók:(4-6 személyre)

45 dkg liszt
12 gr sütőpor
2 gr só
8 dkg cukor
12,5 dkg natúr krémsajt (az eredeti receptben duplaennyi)
4 tojás
4-5 dl tej
4 ek olaj
2 tk. vaníliakivonat
egy teáskanál citromlé

- a csokivajhoz:

6 dkg vaj
2 dkg holland kakaó

A lisztet, sütőport, sót, cukrot elkevertem. A krémsajtot a tojások sárgájával, majd a tejjel, olajjal és a vaníliakivonattal kézi mixerrel kissé felvertem. Hozzáadtam a száraz hozzávalókat, simára kevertem, majd a citromlével kemény habbá vert tojásfehérjét is beleforgattam. (Ha túl sűrű a tészta, ekkor még adhatunk hozzá tejet. Félórát pihenni hagytam.

Mivel a tészta cukrot tartalmaz, rendszeresen kiolajozott gofrisütőben sütöttem. 

A csokivajhoz simára kevertem a vajat és a kakaóport, egy alufólián 4 mm vastagra elkentem, hűtőbe raktam, kockákra vágtam tálaláskor.

A gofri nagyjából innen, a csokivaj pedig Stella Park szuper ötlete.

2015. augusztus 27., csütörtök

Áfonyás-fahéjas morzsás muffin




Szegény, unalmas muffin...téged se fog megnézni senki. Pedig ez egy deluxe verzió, áfonya, vaj, fahéjas morzsa a tetején: gyorsabban fogyott, mint bármelyik nyári gyümölcsös pite, édes volt, levegős, szaftos, a teteje ropogós; legeslegjobb lenne reggel az illatára ébredni és bekapni a napsütésben a teraszon egyet egy nagy pohár hideg tejjel, csak az a baj, hogy ehhez előbb nekem kellene mégis felkelni és megsütni.
(Nem,másnap is finom.)

Hozzávalók:

10 dkg vaj
16 dkg cukor
2 tojás
12 gr sütőpor
1 kk.só
25 dkg liszt
1,2 dl tej
20 dkg áfonya

-a morzsához: 
4 dkg vaj
7 dkg cukor
fél kk. őrölt fahéj
6 dkg liszt

A vajat és a cukrot kézi mixerrel 5 percig habosítottam, majd egyenként belekevertem a tojásokat. A lisztet elkevertem a sütőporral és a sóval, és a tejjel váltakozva a vajas keverékhez adtam. ezután kevertem bele az áfonyát, de a felét előtte  kissé megtörtem, hogy az íze jobban átjárja a tésztát.
Muffinpapírral bélelt formában szétosztottam (kellett egy plusz ramekin is, mert 13 muffin akart belőle lenni) A morzsa hozzávalóit villával összenyomkodtam, rámorzsáltam a muffinok tetejére és 175fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt megsütöttem.

A muffinrecept innen.

2015. augusztus 25., kedd

Cheddar sajtos - paradicsomos pite



Ki kell használni a szuper paradicsomnevelő időt, és sütni egy ilyen pitét mindenképp - én  biztos megcsinálom újra a szezonban: a (kétszer)  sült paradicsomok édesek, a cheddaros, ropogós réteg jól áll a szaftos zöldségnek (gyümölcsnek), semmiképp nem kell túlfűszerezni, ilyet legközelebb csak jövő nyáron ehetünk, és hol van az még... Ha lehet ne egyenparadicsomból, hanem különféle fajtákból készítsük,és nem azért, mert így milyen jól néz ki, hanem mert a lucullus vagy a - kicsi - ökörszív paradicsom húsosabb, a mindenféle minik jobban tarják a formájukat és más-más ízűek. Én szerencsés vagyok, egyrészt terem a kertben, a húsos fajtákat pedig meg tudom venni a helyi piacon. A receptet erősen át kellett alakítani, hogy működőképes legyen, mert pl. a sütési idők teljesen tévesek voltak,  és a margarinnak se vagyok nagy barátja, de megérte a trükközést; ez ugyan csak fele adag, de a 20x30-as tepsiben a pite  főételként vagy hús mellé köretként is pont elég 2-4 emberre, étvágytól függően. (Szerintem azért inkább kettőre...)



Hozzávalók:

15 dkg liszt
8 dkg cheddar sajt


7 dkg hideg vaj
1 kk cukor
1 tk. só
2-3 evőkanál jeges víz és fél kk. ecet
1 kicsi tojás

80 dkg- 1 kg  paradicsom
1 tk só

plusz egy kis tojás a tészta kenéséhez

bors
3 ek. olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
friss bazsalikom/kakukkfű


A sütőt 175 fokra előmelegítettem.
A sajtot lereszeltem és elkevertem egy evőkanál liszttel, hűtőbe raktam. A többi lisztet elkevertem a sóval és a cukorral, aprítógépben morzsásítottam a vajjal, majd hozzádtam a liszttel elkevert sajtot, a jeges vizet, ecetet és a tojást, gyorsan egynemű tésztává gyúrtam. Folpackba csomagolva hűtőbe raktam.
Egy nagyobb tepsit sütőpapírral béleltem, és a kisujjnyi szeletekre vágott paradicsomokat enyhén sózva  35 percig sütöttem, félidőben átforgatva a másik oldalára a szeleteket. (A paradicsomok kicsit összesülnek, ezért akkor lesz elég a 20x30-as mérethez, ha egy 30x30-as tepsit ki tudunk rakni a friss, megsütendő  paradicsomszeletekkel.)
A tésztát lisztezett munkalapon, felülről is lisztezve a 20x30-as, sütőpapírral bélelt tepsi méretére nyújtottam, a tepsi peremén kicsit fel is húzkodtam és megkentem a felvert tojással. 10 percre betettem a paradicsomok után a sütőbe, majd kiraktam a sült paradicsomokkal, a vékonyra szeletelt fokhagymát a paradicsomok közé dugdostam, sóztam, enyhén borsoztam és további 20-25 percet sütöttem. Mikor a tészta széle kezd megpirulni, ki lehet venni, és forrón megszórni friss zöldfűszerrel.



A recept kiindulópontja itt.

2015. augusztus 21., péntek

Juhtúrós cukkinitekercsek




Annyira jól néznek ki az olasz gasztrooldalakon a mindenféle involtini di zucchine-k: tekercsek cukkiniből mindennel,  egyenletesek, hajszálvékonyak, sütés-főzés után is harsogó zöldek (vagy sárgák). A töltelék alapja jellemzően a ricotta, - ezt rögtön nem kaptam három helyen se, így lett helyette egy teljesen más jellegű, sós töltelék, na és persze muszáj volt beletenni valami combosabb hozzávalót is, ha már csak zöldség az ebéd. Emellett a kertben punk cukkinik teremnek, cseppet sem szabályos és egyenletes formára nőnek, ha több az eső, meglódulnak, kigömbölyödnek keresztbeporozzák a két fajtát a méhek, szóval nem törődnek azzal, hogy szépen és szabályosan  kellene kinézniük egy ételfotón. Akinek nincsen hajszálvékonyra szeletelő zöldségreszelője (vagy borotvaéles kése és biztos keze) az inkább ne bosszantsa magát ezekkel a tekercsekkel, mert ha nem vékonyak, lehetetlen küldetés feltekerni a cukkiniszeleteket - megoldás  lehet lobogó vízben 10-15 másodpercig puhítani őket, ha elszántak vagyunk.

Hozzávalók: (2 személyre)

2 jó közepes méretű cukkini (kb. 25 vékony szelet cukkini a középső részéből a zöldségnek )
15 dkg juhtúró
35 dkg tehéntúró
10 dkg császárszalonna

bors
3 dl sűrű, olaszos fűszerezésű paradicsomszósz
sajt

A cukkinikat hosszában mandolinnal egészen vékonyra szeleteltem.
A császárszalonnát apró kockákra vágtam és megpirítottam. Elkevertem a kétféle túróval, sóztam, borsoztam és púpozott teáskanálnyi adagokban megtöltöttem és feltekertem vele a cukkiniszeleteket.
10x25-ös, sütőpapírral bélelt fémformába állítottam a tekercseket, (és volt ez a kis edény is a képen a kimaradó pár tekercsnek) nyakon öntöttem a szósszal, grana padano-t reszeltem a tetejére és 20 percig, a sajt pirulásáig sütöttem 190 fokos sütőben.

2015. augusztus 14., péntek

Padlizsán pizza




Mostanában inkább a karfiolpizza a menő, és tuti, cukkiniből is lehet (mini)pizzát csinálni, éppúgy mint hasábburgonyát, de ez a Julia Child is tudott valamit: az ő receptjét próbáltam ki legalábbis, és további kutatásokat nem végeztem, hogy vajon a francia konyha melyik szegletében csinálják már évszázadok óta, előbb, mint ahogy az olaszok a pizzát feltalálták, de mindenféleképp Kolumbusz után. Mióta hosszú évek frusztráló piacolása után jó egy éve végre találtam egy termelő nénit-bácsit, ahol az összes fontosabb idényzöldség kapható (azaz  adott időben valójában kicsi a választék), ősszel-télen van többféle almájuk, sőt nagy tételben rendelni is lehet tőlük,  és csak saját termést árulnak - így nincs cukkinijük májusban, és leghamarabb júniusban kezdik a paradicsomot meg a néhányféle paprikát - nem tudok  úgy nyáron elmenni a piacra, hogy a standard paradicsom-paprika-hagyma hármas mellett még ne vegyek valamit, amit  nagyjából csak én eszek meg a családban. Ilyenkor  rendszeresen a gyönyörű, kicsiként leszedett, feszes kis padlizsánoknak nem tudok ellenállni, így lett a héten chilis padlizsánkrém  és ez a kis pizza-sztori belőlük. És mivel egy héten kétszer a Népek kikövetelik az olaszost, mindig van pluszban valami bolognai-szerű, paradicsomos-húsos-fűszeres mártás, így végképp le is egyszerűsödött a padlizsánpizza-sütés.

Hozzávalók: (személyenként)

egy padlizsán
1 dl sűrű olaszos mártás
egy-egy kk bazsalikom, rozmarin, kakukkfű és oregánó
10 dkg mozzarella
1 ek olívaolaj

A padlizsánt egyforma, centis karikákra vágtam, jól besóztam, többrét hajtott  papírtörlőn 25 percet állni hagytam.
175 fokra előmelegítettem a sütőt, a padlizsánszeleteket megkentem olívaolajjal, megszórtam a fűszerekkel és sütőpapírral bélelt tepsiben 25 percig sütöttem. Ezután elosztottam rajtuk a szószt, megszórtam a reszelt mozzarellával és a grill alatt további 6-8percig sütöttem.

2015. augusztus 13., csütörtök

Jegeskávé (hidegen áztatott kávéból)




Ez egy recept?? Igen, csak legyen otthon ezután mindig elég jégkocka... Mivel súlyos kávéaddiktok vagyunk és a gyerekeket is megfertőztük, (helló 50/70-es vérnyomás) nem kérdés, hogy a melegben mindig több jelentkező van a jegeskávéra. A hidegen áztatott kávé - a kávé koffeintartalma így is ugyanolyan, a csersav viszont kevésbé jön át a hideg áztatás miatt - pedig azért kényelmes, mert rengeteg adagot előre el lehet készíteni, azután már csak a hűtőből kell kivenni, és nem kell hozzá felmelegíteni a kávéfőzőt, vacakolni a szűrővel, rájönni, hogy megint darálni kell előbb, pontosan eltalálni a mennyiséget, a tamperolást stb., mert a szuperkávéfőző szeszélyes, mit egy olasz donna, egyszóval egységnyi napon sokkal több kávét lehet meginni minimális energiabefektetéssel...

Hozzávalók (3-4 adaghoz)




4 dkg közepesre őrölt kávé
3,5 dl víz
1 dl tej
1 dl tejszín
cukor és egyéb ízesítők ízlés szerint


A kávét beáztatjuk a vízbe és egy éjszakára a hűtőbe rakjuk. Másnap gézzel bélelt szűrőn majd egy normál kávéfilteren átszűrjük, hagyjuk jól lecsöpögni.
Magasabb poharat jéggel töltünk,  2/3-ig kávét, a maradék 1/3-ig tejet és tejszínt (vagy csak zsíros tejet, esetleg sűrített tejet) töltünk bele, elkeverjük. Ha valaki szereti, ilyenkor adhat mindenféle ízesítőszirupot is hozzá.
Related Posts with Thumbnails